Főoldal

Állásfoglalások-Hivatalos

Részletek: Kategória: Dokumentumok; Megjelent: 2012. február 07. kedd, 23:29; Találatok: 2055

PSZÁF

Összefoglalás: semmis az a szerződés, ahol az ügyfélt-tájékoztatás nem terjed ki a devizaárfolyam meghatározásának módjára. (árfolyamrés)

Széchenyi Hitelszövetség
A PSZÁF egy 2004-es állásfoglalásában a hitelnyújtók számára egyértelművé tette, hogy a saját devizaárfolyam meghatározásával kapcsolatos ügyfél-tájékoztatási kötelesség kiterjedt a devizaárfolyam meghatározásának módjára is. Egy 2005-ös elemzésben pedig felhívta a PSZÁF a figyelmet arra, hogy a devizahitelezés során felmerül egy speciális költség, az ún. „árfolyamrés”, ami a devizavételi és devizaeladási árfolyam közötti különbség mértéke.
Ennek megfelelően nem tett eleget a Hpt.-ben előírt ügyfél-tájékoztatási kötelességének az a hitelnyújtó, amelyiknek a hirdetménye és/vagy üzletszabályzata nem tartalmazta az alkalmazott árfolyamrést és a devizaárfolyam meghatározásának módját.
... A 9 legnagyobb magyarországi hitlenyújtó (Budapest Bank Nyrt., CIB Bank Zrt., Erste Bank Hungary Zrt., FHB Bank Zrt., K&H Bank Zrt., MKB Bank Zrt., OTP Bank Zrt., Raiffeisen Bank Zrt., UniCredit Bank Hungary Zrt.) üzletszabályzata és hirdetménye nem tartalmaz információkat sem a saját a devizaárfolyamuk
meghatározásának módjáról, sem az általuk alkalmazott árfolyamrés értékéről. Ezek a hitelnyújtók ezért nem tettek eleget az ügyféltájékoztatási kötelességeiknek, így nem használhattak volna saját devizaárfolyamot a
devizahitel-szerződések elszámolása során.

Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazta a szerződéssel kapcsolatos összes költséget. A devizahitelezés során felmerülő speciális költség az ún. „árfolyamrés”, ami a devizavételi és devizaeladási árfolyam közötti különbség mértéke. Ennek megfelelően semmis az a 2000-2009 között kötött fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza az alkalmazott árfolyamrés értékét.
Az általunk vizsgált devizahitel-szerződések egyike sem tartalmazza az árfolyamrés értékét, ezért ezek a szerződések semmisek.

Részlet a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület munkájából. Erre az anyagra figyeljen mindenki, akinek szándéka, hogy perben keressen megoldást. A többivel nem nagyon kell foglalkozni.

(Szilágyi Katalin)

tags: semmis szerződés, árfolyamrés

NAGYON FONTOS!

A PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 9/2006. (XI.7.) számú ajánlása a lakossági hitelezés előzetes ügyfél-tájékoztatási és fogyasztóvédelmi elveiről

http://www.pszaf.hu/bal_menu/szabalyozo_eszkozok/pszafhu_bt_ajanlirelvutmut/ajanlas_ft/pszafhu_ajanlirelvutmut_20061117_1.html

Az árfolyam emelkedés költség! PSZÁF elemzés alapján.

http://komlomedia.hu/hir.php?hir=1062

Európai Bíróság

http://www.jogiforum.hu/hirek/22884

A nemzeti bíróság hivatalból köteles vizsgálni a fogyasztó és az eladó vagy a szolgáltató között megkötött szerződésben alkalmazott valamely feltétel tisztességtelen jellegét.

Tags: választott bíróság, Európai Bíróság

A Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara

Mint ahogy a Dr. Pesti László legfőbb ügyészségi ügyész levelében leírta, a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara, mint köztestület felett a törvényességi felügyeletet a Közigazgatási és Igazságügyi Miniszter látja el, de az Ő hatásköre csak a végrehajtók kinevezéséig tart. A kamara feletti ellenőrzési vagy felügyeleti jogkört nem gyakorolhatnak, ügyészségi vizsgálatot nem kezdeményezhetnek a gazdálkodásukkal, tagdíjfizetési, és költségvetési vizsgálatot nem folytathatnak ellenük. Így teljesen egyértelmű, hogy a végrehajtók minden törvény felett állnak és azt művelnek, amit csak akarnak, mert senki nem kéri számon a törvénytelen visszaéléseiket.

Tags: végrehajtó, kamara, vizsgálat, törvénytelen

PSZÁF javaslat perindításra

http://otppertarsasag.blog.hu/2011/08/16/pszaf_javaslat_a_peres_eljaras_meginditasara

Az OTP megszegte az etikai kódexet (PSZÁF)

http://www.pszaf.hu/hirek_ujdonsagok/10_09_15-OTP.html

tags: OTP, etikai kódex, törlesztés svájci frankbanOmbudsmani állásfoglalás a jelzálog-biztosíték melletti hitelezésről

Ombudsman állásfoglalása a jelzálog-biztosíték melletti hitelezésről

Vizsgálatom célja annak feltárása volt, hogy a jelzálog-biztosíték mellett történő hitelezés mai gyakorlata milyen hatással van az adósok alkotmányos jogaira, sérti-e a tulajdonhoz való jogot a hitelintézetek eljárása, szerződéskötési gyakorlata, továbbá, hogy az állam felügyeleti szervein keresztül megfelelően gondoskodik-e az állampolgárok tulajdonhoz való jogának védelméről. Az Alkotmány a magyar jogrendben úgy hatályosul, hogy az alkotmányos elveket a polgári jog szabályai kibontják, kiteljesítik és a magánosok (szerződő felek) irányába közvetítik. Ezen alkotmányos jelentőségű magánjogi elveket a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) tartalmazza.

A Ptk. alkotmányos rangú rendelkezései, többek között, az alábbi szabályok: a személyek és szervezetek vagyoni és személyi viszonyait - iránymutató jelleggel - a Ptk. szabályozza [1. § (1) bek.]; a Ptk. értelmezési alapelve [1. § (2) bek.]; az alanyi jogok és a törvényes érdekek védelme [2. § (1) bek.]; a jóhiszeműség, a tisztesség és a kölcsönösen együttműködő eljárás polgári jogi alapelve [4. § (1) bek.]; a joggal való visszaélés tilalma [5. § (1) bek.]; a törvényben biztosított jogok védelmének állami szerveket terhelő kötelezettsége [7. § (1) bek.]; a szerződési szabadság elve [200. § (1) bek.]; a jogszabályba ütköző, azt megkerülő, valamint a nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütköző szerződés tilalma és semmissége [200. § (2) bek.]; a visszterhesség, valamint a szolgáltatás-ellenszolgáltatás egyenértékűségének főszabálya [201. § (1)-(2) bek.]. A hitelintézetek működésének, ezen belül szerződési gyakorlatának (alkotmányosságát) törvényességét az állam erre a célra létrehozott hatósággal köteles ellenőrizni. Ez a hatóság a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban: Pszáf).

A jelzálog és vételi jog kikötése mellett történő banki hitelezés során a jelenlegi gyakorlatban több okból is sérül a panaszosoknak az Alkotmányban rögzített, tulajdonhoz fűződő alapjoga. A vizsgált banki hitelezési gyakorlattal kapcsolatban megkerestem a Pszáf elnökét, akinek levélben közölt álláspontja szerint - bár jelezte, hogy a fogyasztóvédelmet kiemelt feladatként kezeli és a vételi jog kikötése mellett történő jelzálog-hitelezés körében átfogó témavizsgálatot indít - a bank az opciós jog érvényesítése során mind a banki szabályzatban, mind a szerződésben foglaltakkal összhangban járt el, ezért magatartása nem rosszhiszemű. Ennek ellenére szükségesnek tartja a Pszáf elnöke a jobb ügyfél-tájékoztatás megvalósítását, vételi jog kikötése esetén külön kockázatfeltáró nyilatkozat kitöltését, továbbá az adós vevőállítási jogának szerződésben való kikötését.

A jelzáloggal lekötött ingatlan hitelfedezeti értékének megállapítása tekintetében álláspontom a következő: A Ptk. alkotmányos szintű alapelvi rendelkezéseibe, a Ptk. 4. § (1) bekezdésében írt jóhiszemű és tisztességes eljárás követelményébe, az így kötött szerződés pedig nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik [Ptk. 200. § (2) bekezdés], ha a bank a fedezetként lekötött ingatlan értékét - lakottságra vagy más tényezőkre alapítva - a valós forgalmi érték alatt határozza meg, majd az így egyszeresen már leértékelt ingatlan hitelfedezeti értékét jelzálog hitelintézet esetében a jogszabályban rögzített 70%-os értéknél, más hitelintézet esetén a biztonságos hitelezéshez szükséges legmagasabb értéknél alacsonyabban állapítja meg. A bank akkor jár el jóhiszeműen és tisztességesen, ha az ingatlan valós forgalmi értékének megállapításával - bevonva abba a tulajdonost is - független szakértőt bíz meg, s az így objektíven megállapított értéknek a jelzálog-hitelezésről szóló jogszabályban megállapított 70%-át veszi hitelfedezeti értéknek. A bankok biztonságának eltúlzott és egyoldalú fokozása ugyanis - irreálisan alacsony hitelbiztosítéki érték megállapításával, többszörös biztosítékok kikötésével stb. - az ügyfeleknek, szerződő feleknek indokolatlan és aránytalan jogsérelmet okozhat.

A vételi jog kikötése tekintetében kialakított álláspontom szerint: Nem ütközik a Ptk. rendelkezéseibe, ha a kölcsön biztosítékaként jelzálogjog engedésére és a vételi jog kikötésére is sor kerül. Az adós tulajdonhoz fűződő alkotmányos jogában súlyos visszásságot okoz azonban, valamint a Ptk. alkotmányos szintű elveit többszörösen sérti az, ha a (kétszeres leértékelés miatt) rendkívül alacsonyan meghatározott hitelbiztosítéki érték egyben a vételi jog útján létrehozható adásvételi szerződésben kikötött vételár is. Ha pedig a pénzintézet a feltűnően aránytalan előnyt az adós helyzetének kihasználásával köti ki, a szerződés uszorás szerződés és mint jogszabályba (és jóerkölcsbe) ütköző, semmis. Eseti döntéseiben a Legfelsőbb Bíróság is érvényesnek tekintette - jelzálogjog mellett - a vételi jog kikötését, de döntéseiben kiemelte: a vételi jog kikötése azért nem üközik bele a zálogtárgya tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó megállapodás [Ptk. 255. § (2) bek.] tilalmába, mert a vételi jog kikötésekor a vagyontárgy „valós szerződési értékét” a felek megállapították. A hitelbiztosítéki értéket a vételi jog alapján a tulajdonjog megszerzése ellenértékeként nem lehet ilyen valós módon megállapított, illetőleg arányos szerződési értéknek tekinteni.

A zálogjog mint „értékjog” a terhelt ingatlan értékesítésének jogát adja biztosítékul a zálogjogosult kezébe, de garanciális szabályok védik a tulajdonos érdekeit is, éppen a reális áron értékesítés tekintetében. A vételi jognak az irreális fedezeti értéken történő kikötése éppen ezeknek - a tulajdonos érdekeit védő - törvényi garanciális szabályoknak a megkerülésre irányulnak. A jogszabály megkerülésére irányuló ilyen kikötések a Ptk. 200. § (2) bekezdése értelmében szintén semmisek, a semmisségre hivatkozás a törvényességi felügyeletre feljogosított szerveknek ex officio kötelessége.

Obudsmani állásfoglalás a bankok tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatáról

A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. tv. (Tpvt.) 22. § (1) bekezdése szerint gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására. Álláspontom szerint a pénzintézetek, de legfőképpen az olyan nagybankok, mint pl. az ország legnagyobb bankja, az Országos Takarékpénztár Rt., vevőik, azaz adósaik (leendő adósaik) magatartásától, reakcióitól teljes mértékben függetlenül alakítják üzleti magatartásukat. A nagy bankok szabályzatai sok esetben maguk tiltják, hogy a központilag meghatározott feltételektől, a konstrukciótól a bankfiókban a szerződéskötés folyamatában a felek - a bank képviseletében a fiókvezető, vagy más alkalmazott - közös megegyezéssel eltérjenek. Ez a vevőktől, adósoktól teljesen független magatartás, az adott szituációban erőfölényes magatartás.

A Tpvt. szerint gazdasági erőfölényben lehet egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen [22. § (3) bek.]. Álláspontom szerint - a további vizsgálattól függően - valamennyi pénzintézet erőfölényes magatartást tanúsít adott, elsősorban lakossági szerződéses partnerével, adósával szemben; az ügyfelek nem vehetnek részt a szerződés alakításában. Álláspontom szerint versenyhivatali vizsgálat keretében indokolt tisztázni, hogy a hasonlóan vagy azonosan rugalmatlan pénzintézeti hozzáállás nem minősül-e közös erőfölényes helyzetnek. Ugyanígy közös erőfölényes helyzet megállapítására ad módot, hogy ha az egyik pénzintézet szerződéskötési feltételeiben és eljárásában csalódott vagy azt teljesíteni nem képes (nem akaró) adós más pénzintézethez fordul, ott azonos vagy hasonló erőfölényes magatartással szembesül. A szakirodalom szerint közös erőfölényt valósít meg az az eset is, amikor a kartell tagjai vannak erőfölényes helyzetben. Az erőfölényes helyzet versenyjogi megítélésénél álláspontom szerint azt is figyelembe kell venni, illetőleg arra a kérdésre is ki kell terjeszteni a vizsgálatot, hogy a pénzintézetekkel szembenálló adósok ún. 'fogvatartott fogyasztónak' minősülnek-e. (Versenyjog, sorozatszerkesztő: Sárközy Tamás, hvg-orac Lap és Könyvkiadó Kft., Budapest 2001., 169-170. o.) Álláspontom szerint az a hiteligénylő, aki egy láncolatos ingatlan-adásvételi szerződésben a pénzintézetnél hitelt igényelt, a szükséges dokumentumokat beszerezte, hitelbírálati kérelmét benyújtotta, a vásárolni óhajtott ingatlanra kötött adásvételi szerződésben pedig teljesítését ígérte olyan időre, amikor a pénzintézet tájékoztatása szerint a folyósításra (kérelme pozitív elbírálása esetén) számíthat, fogvatartott fogyasztónak minősül.

Tpvt. 21. §-a szerint a gazdasági erőfölénnyel tilos visszaélni, így tilos az üzleti kapcsolatokban (nevesített esete az ászf alkalmazásával kötött szerződés) tisztességtelenül eladási árakat megállapítani, indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni. A szakirodalom az erőfölénnyel való visszaélésről megállapítja: „A kizsákmányoló típusú visszaélések jellemzően - a Tpvt. alkalmazási gyakorlatában pedig gyakorlatilag kizárólagosan - a vállalkozások és a fogyasztók közötti szerződéses kapcsolatokhoz kötődnek. Ezen belül az alapesetet a szerződéses kapcsolatokban történő indokolatlan előny kikötése, illetve hátrányos feltétel kikényszerítés jelenti. … A magyar versenyjogi gyakorlat általános elvként abból indul ki, hogy ami a Ptk. … alapján tisztességtelenek minősül, az a Tpvt. alapján - az elkövető erőfölényes helyzete esetén - nagy valószínűséggel kimeríti a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést. Az a körülmény viszont, hogy valamely magatartást a polgári jog nem minősít tisztességtelennek, még nem zárja ki a versenyjog megsértését. Következik ez a Tpvt. és Ptk. kiindulópontja közötti alapvető különbségből, amely abban áll, hogy a Ptk. a felek mellérendeltségét (egyenrangúságát) feltételezve építi fel szabályrendjét…” (Versenyjog, sorozatszerkesztő: Sárközy Tamás, hvg-orac Lap és Könyvkiadó Kft., Budapest 2001, 140-141. o.)

Álláspontom szerint - az erőfölényes helyzet megállapítása esetén -, a panaszosok és a sajtócikkek által felhozott minden pénzintézeti magatartás-elem vonatkozásában fennáll a Tpvt. tilalma, így a hitelfedezeti érték megállapítására, a vételi jog kikötésére, továbbá arra, hogy a vételi jog gyakorlása esetén az ingatlan hitelfedezeti értékén kerül a nyilatkozatot tevő tulajdonába.

Felmerül a pénzintézetek magatartása és a versenytörvény rendelkezéseinek összevetése során az a kérdés is, hogy kartellt, azaz tiltott, mert a versenyt korlátozó, kizáró, illetőleg torzító hatású megállapodást kötöttek-e, illetve hogy összehangolt magatartást valósítanak-e meg a pénzintézetek. A tilalom különösen is vonatkozik az árak, és az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására [Tpvt. 11. § (1) bekezdés és (2) bek. a) pontja], így az ingatlanok alulértékelési gyakorlatára illetve a vételi jog kikötésére is.

Tags: ombudsman, tisztességtelen, bank, erőfölény,fogvatartott fogyasztó

Ombudsmani állásfoglalás a bankok szerződéskötési gyakorlatáról

A jelentés 1. pontjában írt panaszbejelentés alapján indítottam eljárásomat. Vizsgálatom célja annak feltárása volt, hogy a jelzálog-biztosíték mellett történő hitelezés mai gyakorlata milyen hatással van az adósok alkotmányos jogaira, sérti-e a tulajdonhoz való jogot a hitelintézetek eljárása, szerződéskötési gyakorlata, továbbá, hogy az állam felügyeleti szervein keresztül megfelelően gondoskodik-e az állampolgárok tulajdonhoz való jogának védelméről.

Az Alkotmány rögzíti, hogy a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam [Alkotmány 2. § (1) bekezdése], továbbá, a Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot [Alkotmány 13. § (1) bekezdése]. Az Alkotmány 9. § (1) bekezdése szerint Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.

Az Alkotmánybíróság 11/1992. (III. 5.) AB határozatában kimondta: „A jogállam azáltal valósul meg, hogy az Alkotmány valóban és feltétlenül hatályosul. A jog számára a rendszerváltás azt jelenti, és jogi rendszerváltás kizárólag abban az értelemben lehetséges, hogy a jogállami Alkotmánnyal összhangba kell hozni, illetőleg - az új jogalkotást tekintve - összhangban kell tartani az egész jogrendszert. Nemcsak a jogszabályoknak és az állami szervek működésének kell szigorúan összhangban lenniük az Alkotmánnyal, hanem az Alkotmány fogalmi kultúrájának és értékrendjének át kell hatnia az egész társadalmat. Ez a jog uralma, ezzel lesz az Alkotmány valóságossá. A jogállam megvalósítása folyamat. Az állami szervek számára alkotmányos kötelesség ezen munkálkodni. Fontos jogirodalmi szerzők álláspontja szerint az alkotmányos szabályok a magánjogi jogviszonyokban, így a szerződéses jogviszonyokban is hatályosak és alkalmazandók. „Az Alkotmány alapjogi rendelkezései és formális szabályaiban kifejeződő értéktartalma a magánjogi jogviszonyokban közvetlen hatást fejtenek ki. Ennek folytán az Alkotmány konkrét rendelkezéseinek érvényesülését és e rendelkezésekben kifejeződő elveit a polgári bíróságok minden … esetben is közvetlenül alkalmazhatják… Ezért a magánjog alanyai jogviszonyaikban az Alkotmány alapjogi rendelkezéseihez is közvetlenül kötve vannak.” (Lábady Tamás in: Polgári jogi kodifikáció, II. évf., 2. sz. 18. o. 3.5. pont.)

Más jogirodalmi szerzők álláspontja ugyanakkor az, hogy az alkotmányos jogok és elvek közvetlenül nem alkalmazandóak a magánfelek (szerződéses) viszonyaiban. Megállapítják ugyanakkor: „Az állam alkotmányban vállalt kötelezettsége az is, hogy ezeket a jogokat a polgárok egymás közötti viszonyában is a szükséges mértékben érvényesüléshez segítse.” (Vékás Lajos: A szerződési szabadság alkotmányos korlátai, Jogtudományi közlöny, 1999. II. sz. 56. o.). Továbbá: „A törvényhozó alkotmányos kötelezettsége, hogy oly módon szabályozza a magánjogi forgalmat, hogy az az alapjogi követelményeknek is megfeleljen. A magánjog alanyai (így a szerződő felek is) nem közvetlenül vannak tehát kötve az alapjogokhoz, hanem közvetve, a magánjog normáin keresztül.” „Különösen egyenlőtlen pozíciójú felek között létrejövő szerződések esetén nemcsak helyénvaló, hanem kifejezetten szükséges is, hogy a jogalkotó a magánjog értékrendjét és módszerét tükröző konkrét normákkal is közvetítse az alkotmányos alapjogok követelményét, mintegy a magánjog nyelvére fordítva le azokat. Ezt lehet mondani általános jelleggel is az általános szerződési feltételek felhasználásával létrejövő ügyletekre. Hasonló megoldás ajánlatos olyan szerződéses szituációkban is, amelyekben a törvényi norma valamelyik felet hatalmassági helyzetbe hozza, azaz alakító jogot biztosít számára.” (Vékás Lajos id. m. 57., 58-59. o.) E jogirodalmi nézetek jelen vizsgálatunkban is irányadók, hiszen a (banki) hitel- és kölcsönszerződésekben a felek egyenlőtlen pozícióban vannak, e szerződések általános szerződési feltételek alkalmazásával jönek létre, és az egyik felet - ugyan feltételhez kötve, de - hatalmassággal ruházza fel a szerződés.

A magánjog azon normáit, amelyek az alkotmányos elveket kibontják, és a jogalanyok, köztük a szerződő felek irányába közvetítik, a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. A Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: Ptk.) szabályai ugyanakkor nem csak közvetítik, hanem ki is egészítik a piaci viszonyok alkotmányos szabályait.

Tags: szerződés, ombudsman, erőfölény, alkotmányos alapjog

Ombudsmani állásfoglalások az adósokat terhelő végrehajtási eljárás költségeiről

http://www.hevesmegyei-hirhatar.hu/images/pdf/ombudsamvalasz.pdf

PSZÁF éves jelentések letölthetők

http://www.pszaf.hu/bal_menu/jelentesek_statisztikak/eves

Tags: PSZÁF, éves jelentés

TRENDEK, KOCKÁZATOK ÉS KILÁTÁSOK A HITELEZÉSI PIACON:

http://www.pszaf.hu/data/cms1594580/hiteltanulmany.pdf

tags: hitel, kockázat, kockázat-biztosítás

2/2011. (XII. 12.) PK vélemény a fogyasztói szerződés érvényességével kapcsolatos egyes kérdésekről

https://www.facebook.com/#!/groups/374170645931527/doc/380507755297816/

tags: fogyasztói szerződés, semmis, tisztességtelen