Főoldal

Devizaadós 1x1: I. Fejezet

A Devizaadósok Szövetsége tagjait ért, illetve várható károk és azok kimutatása, valamint a kölcsönszerződésekkel kapcsolatos követelések megfogalmazása

1. Alapvetés
Az úgynevezett deviza alapú kölcsönszerződések megkötésével egy fenntarthatatlan állapot – jogviszony - vette kezdetét. A szerződő felek jogait és kötelezettségeit a kölcsönszerződések határozzák meg. Ez a jogviszony és az ebből eredő fenntarthatatlan helyzet mindaddig fennáll, amíg a kölcsönszerződések jelenlegi tartalmukban és formában érvényesek. A devizaadósok elemi érdeke az, hogy a kölcsönszerződések módosításra kerüljenek, mégpedig oly módon hogy ez fenntarthatatlan állapot garantáltan megszűnjön.

A szerződő felek jelenleg ellenérdekűek. A hazai bankok abban a helyzetben vannak – miután külföldiek a tulajdonosai – hogy az az elemi érdekük, hogy a  rendszerből – a jogviszonyból - a lehető legtöbb pénzt vonják ki. Ide is érvényes Newton Első Törvénye, az úgynevezett Tehetetlenség Törvénye, mely szerint egy test mindaddig megtartja nyugalmi avagy mozgásállapotát, amíg rá külső erő nem hat.

A kölcsönszerződések úgy kerültek megszerkesztésre, hogy a bankok minden kreált, avagy valós kockázatot, terhet a devizaadósra hárítottak, helyesebben magába a szerződésbe úgymond „beépítették” más szóval bekódolták a havi törlesztő részletek lényegében korlátlan emelésének a jogát. Ezt a túlterjeszkedést azok az állami szervek, akiknek az ilyen lépések megakadályozása ( fékek és ellensúlyok) a funkciója nem akadályozták meg, sőt közreműködtek a MEGTÉVESZTÉSBEN és közreműködnek a TÉVEDÉSBEN hagyásban is egyaránt. Asszisztálnak – helyettünk és nevünkben egyezkednek a bankokkal, a Bankszövetséggel - a banki egyoldalú szerződésmódosításokhoz, mert minden eddigi Bankszövetségi és kormányzati megegyezés erre irányult.

Ezekből fakadóan adott helyzetben és ez most az úgynevezett menekülő valuták  - CHF, YEN – elmozdulásakor állt elő, a számítási eljárásból eredően kétszeresére emelkedtek a havi törlesztő részletek, miközben a kimutatott tartozás / követelés is egyaránt nő. Ez a jelenség nem nevezhető pénzügyi szolgáltatásnak, azaz kölcsönzésnek, sokkal inkább a hazárdjáték, a szerencsejáték képét és funkcióját mutatja.

Ennek a jelenségnek és folyamatnak a megértéséhez álljon itt az 1. sz. ábránk.
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


1.sz ábra: A fekete doboz elv

Az 1. sz. ábra az úgynevezett „fekete doboz” elvet alkalmazza, mely szerint nem tudjuk, avagy nem is érdekel bennünket mi történik a dobozon belül, hanem csak a BEMENET-re és a KIMENET-re koncentrálunk. Bibliai analógiája a „Fát gyümölcséről”.

Első Tétel: A forint alapú és a devizaalapú kölcsönszerződéseknek más a kimenete, a következménye, mind az egyén, mind pedig a társadalom számára.

Megállapíthatjuk, hogy a devizaalapú kölcsöntermék piacra vezetése, hatalmas tévedés és károkozás volt. Indoklásért nem is kell messze mennünk, ugyanis Ausztriában már rég betiltották és EU irányelv is született arra nézve, hogy ezt a pénzügyi terméket alakosságnak, különösen a lakáshitelezésnél nem ajánlott.

Lássuk a forintalapú hitel és a devizaalapú hitel ÉLETPÁLYÁJÁT, lefutását egy jelleg diagrammon.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


2. sz. ábra: Karaktergörbék és nevezetes pontjaik

Ezzel az ábrázolási móddal minden lényeges jellemzőre, körülményre rá tudunk mutatni, azokra is amelyek „torzítva” jelentek meg a köztudatban, a mainstream médiában, amellyel torzították a képet, a valóságot.
A jelleg diagramm egy deviza alapú kölcsön úgynevezett „kummulált” törlesztési diagrammja, illetve a hozzá rendelt neki megfelelő forint alapú kölcsön „kummulált” törlesztési diagrammja.
A vízszintes tengelyen az idő, a havi befizetések szerinti osztásban, míg a függőleges tengelyen a az arra az időpontra érvényes összes befizetés összege került ábrázolásra. Ezáltal a két hiteltermék összehasonlítható a futamidő során.

2. A megtévesztés és a tévedésben hagyás
A 2. sz. ábrában rögtön a görbék kezdetén az első törlesztő részleteket látjuk, amikor is a devizaalapú kölcsön havi törlesztő részlete szignifikánsan alacsonyabb. Tudjuk azt is, hogy ezekben a kölcsönszerződésekben a kamatszint is szignifikánsabban alacsony volt. Itt testesül meg a MEGTÉVESZTÉS. Az OTP kölcsönökön szocializálódott lakosságnak egyértelműen úgy látszik, hogy a forint alapú hitelhez viszonyítva ez a termék számára a KEDVEZŐBB. Elvileg ugyan tudhatná, hogy ugyanaz a kéz nyújtja számára mindkét terméket és nyilvánvaló, hogy ez a kéz a „betéteseik” érdekeit védi és képviseli, tehát valahogy, valamikor pénzénél kell legyen. Igen ám, de ez a „kéz” beemeli a KOCKÁZAT fogalmát, mellyel azt a látszatot kelti, hogy ő is bukhat az ügyleten. Ez viszont csak a látszat, azaz a MEGTÉVESZTÉS, ugyanis a bank egyfelől a szerződésbe „beépítette” azt hogy ő nem bukhat, mert minden „kockázatot” a devizaadósra ró a szerződés egyfelől, másfelől hosszú távon, a futamidő alatt az ugyan igaz, hogy lokálisan, időlegesen „kiszámíthatatlanul” változik az árfolyam, ám trendjében, hosszú távon – azaz a futamidő alatt -  KISZÁMÍTHATÓAN nem. Ez a CHF/HUF trendfüggvényekkel igazolt. (Lásd. 1. sz. melléklet: CHF/HUF trendje).

A MEGTÉVESZTÉS a fentiek alapján megáll. Felvetődik ennek kapcsán a TÉVEDÉSBEN HAGYÁS kérdésköre.

Tévedésben hagyás
Amint az 1.sz. ábra devizaalapú hitel karakter görbéjének (piros) és a forint alapú hitel karaktergörbéjének (zöld) futása mutatja a devizaalapú ugyan alacsonyabbról indul, ám meredekebb a növekedése, miáltal biztosan bekövetkezik az a pont, amikor eléri, majd azt követően meghaladja a forint alapú hitel karaktergörbéjét. Mit is jelent ez? Azt hogy ezen a fordulóponton * azonos a teljes befizetés mind a forint alapú, mind a devizaalapú kölcsön esetében. Tehát eddig az időpontig „jártak jobban” az összes befizetésekre nézve a devizaalapú hitelesek, a forint hitelesekhez képest. Jellemző a média kommunikációban is a hazárdőr szemlélet, miszerint már lakáshitel felvételnél is lehet jobban, meg kevésbé jobban járni. Ám mitől is?
No ez a nyertes/vesztes szerencsejáték látszat sem szerencse dolga, ahogy a média banki sugallatra beállítja, hanem tervezett, előre megtervezett folyamat! Ez azt jelenti, hogy a TÉVEDÉSBEN HAGYÁS ettől az időponttól, azaz a fordulóponttól mutatható ki egyértelműen, mint BEKÖVETKEZETT esemény.

Ilyen karaktergörbe pár* minden egyes devizaalapú kölcsönszerződésre elkészíthető és mi ezt el is tudjuk készíteni akkor, ha a szükséges kiinduló adatok rendelkezésre állnak. Amennyiben a devizaadós rendelkezik a befizetéseit hitelesen igazoló bizonylatokkal, kimutatásokkal. Ennek szolgáltatása viszont az eddigi tapasztalatok szerint bankonként változó.

3. Hitel-életpálya kalkulátor és a bekövetkezett kár

Kifejlesztettük az úgynevezett Hitel-életpálya kalkulátorunkat, mely egyben alapul szolgál az addig BEKÖVETKEZETT KÁR, a törvénytelenül - jogi eszközökkel - kikényszerített TÚLFIZETÉS számszerűsítésére. Alábbi 3. sz. diagrammban egy „éles” karaktergörbe párt mutatunk be, ahol jól azonosíthatók az elméleti, jelleggörbén felmutatott jellemzők.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


3.sz. ábra: Kummulált részletfizetések diagrammja egy konkrét deviza alapú hitelszerződésre illetve a hozzá tartozó forint alapú kölcsönre

Itt a kék a devizaalapú, míg a zöld görbe a forint alapú kölcsön karaktergörbéje. A diagramm léptéke miatt az induló részletek közötti differencia nem ugrik ki (csak torzítva és kinagyítva) ám a fordulópont és a káresemény (kikényszerített túlfizetés) jól és szemléletesen kimutatható.
 
4. Uzsora, avagy nem uzsora
A törlesztő részletek egyoldalú duplájára emelésével és a túlfizetés kikényszerítésével előálló kár egyértelműen számítható, a referencia forint kölcsön adataihoz képest. Az már jogértelmezés kérdése hogy ennek mértéke, illetve megjelenése kimeríti-e a köznyelven uzsorázásnak ismert tényállást, azaz ezen az úton bűncselekménynek minősíthető-e. Illetve maga a cselekménysor, a megtévesztés, tévedésben hagyás, túlfizetés kikényszerítése, a vagyoni –és élethelyzetben fenyegetettségbe szorítás, kényszerítés jogilag minek minősíthető?

5. Élethelyzetek
Felméréseink alapján a devizaadósoknak a kölcsönszerződéssel előállt élethelyzeteit a következő stációkra oszthatjuk.


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


4.sz. ábra: Élethelyzet felmérés

Lényegét tekintve minden egyes élethelyzet magában hordja a károk bekövetkeztét, a kölcsönszerződésből és az ellenérdekű fél magatartásából eredeztethető vagyonvesztést és fenyegetett állapotot. A folyamat vége ugyanis a fedezet elvonás, a kényszerértékesítés.
 
6. Nevesített károk
-    Túlfizetés kikényszerítéséből eredő számszerűsített kár*, és annak következtében bekövetkező származékos károk
-    A fedezet kényszerértékesítéssel előálló - számszerűsíthető – vagyonvesztés*
-    A fedezet elvonással előálló (gépkocsi mint munkaeszköz, lakás mint otthon) erkölcsi, társadalmi helyzetben biztosan bekövetkező károk*

7. A szövetség stratégiája tagjai érdekeinek érvényesítése érdekében

7.1. Büntető feljelentések
A szövetség tagjainak azonnali és elsődleges elemi érdeke az, hogy a kényszerintézkedések, úgymint a
- a szerződések egyoldalú banki felmondása,
- a fedezet végrehajtásra kiadása,
- az árverések,
- a fedezet elvonások, úgymint a gépjárművek lefoglalása, kilakoltatás
azonnali hatállyal legyenek betiltva, mindaddig, amíg  kölcsönszerződések sürgősséggel módosításra nem kerüljenek, illetve amíg a magáncsőd intézménye bevezetésre nem kerül.

A Bankszövetség és a kormányzat által hozott intézkedések mindegyikében benne marad ugyanis egy nagyfokú pénzelvonás, szinte adózásra emlékeztetően. Felszámítanak törvénytelenül valamit, majd az kegyesen hátralékba helyezik és ők, aki nem jövedelem tulajdonosok „tesznek engedményeket”. „Elrabolnak” egyben felrónak X pénzt, 50 pénz helyett 100 pénzt, majd „könnyítenek” hogy most fizessünk csak 25 pénzt ám a másik 25 pénz kifizetését öt év múlva kell csak megkezdenünk. Ezzel meg is mentettek minket. Felszabadítottak! Ez nagyon rossz vicc és ebben asszisztál a kormányzat a bankoknak.

Úgy véljük ezen céljainkat büntető feljelentéssekkel érhetjük el, amikor is az ügyészség kezdeményezésre, bűncselekménnyel okozott károk, illetve a változtatás nélkül bizonyosan bekövetkező károk megelőzése érdekében a bíróság határozatot hoz, konkrét kölcsönszerződésekre és ügyekre nézve.

7.2. A kölcsönszerződések illetékes bíróság előtti megtámadása
A jelenlegi fenntarthatatlan – sodródó, elodázó – helyzet csak a kölcsönszerződések módosításával érhetők el. Miután a Bankszövetség és a kormányzatok tárgyalásainak „eredménye” továbbra is fenntartja a devizaadósok kiszolgáltatottságát, elodázza a problémát és kvázi elismeri a törvénytelen banki követeléseket, a szövetség tagjainak elemi érdeke a mielőbbi peres eljárás megindítása.

A perek a szövetség tagjai különféle élethelyzeteiből fakadóan lehetnek
- egyéniek, 1 szerződés
- kis csoportosak, 2-6 szerződés,
- csoportosak, 7-12 szerződés,
- nagycsoportosak, 13-24 szerződés,
- pertársaság útján 25 szerződéstől.

A szövetség tagjait ezen az úton sajátos eszközeivel támogatni kívánja, egyben preferálja, a minél több pertársból álló csoportok megszervezését, egészen 50 pertárs mértékéig. Az azt meghaladó pertársi közösségek együtt tartása, együtt mozgatása, közös akaratra jutása előzetesen kockázatosnak tűnik, nagyobb veszéllyel járhat, mint ami nyereséggel.

8. Ügyvédválasztás
A szövetség vezetése a csoportos perre is vállalkozó ügyvédek között partnereket keresett és keres, a kölcsönszerződéseiket megtámadni kívánó tagjai számára. A tagok meghatalmazást adtak, mind a büntető feljelentésre, mind pedig a pertársaság szervezésére a szövetség vezetésének, konkrétan annak elnökének.

A szövetség elnöke előzetes egyeztetés alapján a partnernek mutatkozó ügyvédeket bevonja a szövetség életébe, kommunikációjába egyfelől tájékozódás és tájékoztatás, másfelől tagjai számára ajánlott – válaszható – ügyvédként. Az egyéni perképviselet dolgában a tag, míg a csoportos képviselet dolgában a csoport tagjai döntenek az ügyvéd választást illetően.

9. Elvárások az ügyvédek irányában
A szövetség vezetése elvárja, hogy az Élethelyzet fórumainkban * az ott problémákat jelző fórum tagjaink számára az Ügyvédi Tanács Tagjai rövid és hatékony eligazítást adjanak arra nézve, hogy mi módon tudja a fórum tag kivédeni, az éppen rá nehezedő kényszert. Miként tud időt nyerni a büntető feljelentések, illetve a keresetek szolgáltatta konkrét eredményekig.
A szövetség vezetése elvárja a partner ügyvédektől azt, hogy ismerjék meg a szövetséget, annak törekvéseit, nézőpontját tagjai érdek képviselete dolgában és azt tartsák tiszteletben.
A szövetség minden rendelkezésre álló – és elvárható - eszközzel segíti a választott ügyvédek gyakorlati munkáját, a perek sikerét. Elvárja a partner ügyvédektől a szövetség vezetésével illetve a többi szövetségi partner ügyvéddel a szoros együttműködést.
A szövetség vezetése elismeri és - befolyásához mérten - biztosítja az ügyvédek titoktartási kötelezettségeit és jogos érdekeinek az érvényesülését.
 
10. A szövetség követelése tagjai nevében
A szövetség – tagjai nevében és rajtuk keresztül - az úgynevezett referencia forint kölcsönre történő átváltást kéri a bíróságoktól azzal, hogy a bekövetkezett károk is kiegyenlítésre, a túlfizetések pedig betudásra kerüljenek.
Amennyiben ennek megfelelő bírósági ítéletek születnek, az tekintendő sikernek, eredménynek.  Ügyvédi sikerdíj tehát ilyenhez köthető.

11. Kárérték kimutatás
A szövetség büntető feljelentő csoportot hozott létre azokból, akik erre meghatalmazást adtak. Létrehozta továbbá a Kárérték munkacsoportját, amely szaktudásával támogatja ezt a folyamatot.  Az Elnök irányításával a csoport tagjai elkészítik konkrét és számszerűsített kárérték számításaikat, csoportosan lépésről lépésre, melyet az Ügyvédi Tanács is - titoktartási kötelezettség mellett - megismerhet és véleményezhet, egyben a szerződések megtámadása folyamatában a keresetekhez felhasználhat.

Budapest, 2012-03-19
Tilk László Géza
Elnök sk.