Főoldal
Vita: Érvek és ellenérvek
- Részletek
- Kategória: Hírek
- Megjelent: 2011. augusztus 29. hétfő, 20:17
- Írta: Tilk László Géza
- Találatok: 3330
A Heti Válasz egy példaértékű összeállítást közölt, melynek egy kivonatát tesszük közzé. Példaértékű az összeállítás annyiban, hogy röviden és tömören, áttekinthetően nyúl a devizahitelesek problémájához, lényeges adatok és információk közlésével. Kukkantsunk hát a Virtuális Főtárgyalásba:
1,2 millió darab lakossági devizahitel-szerződés van, ennek hatvan százaléka svájci frankban.
Ebből 576 ezer háztartásnak van lakáscélú jelzáloghitele, közülük 287 ezernek devizaalapú.
2003 óta 140-szeresére nőtt a lakáscélú devizahitelek állománya.
Közel 142 ezer adós van 90 napon túli késedelemben, ennek 90 százaléka devizaalapú.
MILYEN ALAPON TÁMADJÁK A DEVIZAHITELEKET?
AZ ÁRFOLYAMKOCKÁZATOT CSAK AZ ADÓS VISELI
Kifogás (kik képviselik):
A bankok tudhatták, hogy 1988 és 2004 között a forint értéke 400 százalékkal romlott az alpesi devizával szemben (igaz, ebben az időszakban a magyar infláció is sokszor magas volt), és azt is, hogy 2011-re 180 forint körüli svájcifrank-árfolyamot jósoltak elemzők. Erre azonban nem hívták fel az ügyfelek figyelmét, csakúgy, mint a magyar gazdaság romló teljesítményével kapcsolatos lényeges információkra. (Czirmes György, Róna Péter)
Banki ellenérv:
Az árfolyamok hosszú távon az inflációs különbségnek megfelelően mozdulnak el. Az adós nemcsak rosszul, hanem jól is járhatott volna: ha a svájci frank árfolyama esett volna, a törlesztőrészlet is csökkenne. Így nemcsak a forintgyengülés hátrányát viseli az adós, hanem az esetleges erősödés előnyeit is. Az árfolyamkockázatért cserébe az ügyfelek az alacsony svájcifrank-kamatszint előnyét kapták meg.
INDOKOLATLAN KAMATEMELÉS
Kifogás (kik képviselik):
A bankok a 2008-as válság óta a jelzálogfedezetű hitelek esetében átlagosan 2 százalékkal emelték a kamatokat, melyeket máig nem engedtek vissza a krízis előtti szintre. A svájci jegybank 2008 szeptembere óta 250 bázisponttal, 0-0,25 százalékra csökkentette irányadó rátáját, de a hazai frankhitelek kamata még mindig 7-8 százalék körül mozog. (Léhmann György, Makkos Albert)
Banki ellenérv:
A bankok azért emeltek kamatot, mert a válság miatt költségeik nőttek: partnereiktől is csak prémiumtöbblet kifizetésével tudnak forráshoz jutni, nőtt a magyar országkockázati felár. A (mintegy 3-4 százalékkal) megemelkedett forrásköltségeket a hitelintézetek így is csak részben érvényesítik az ügyfeleknél.
TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
Kifogás (kik képviselik):
A polgári törvénykönyv értelmében tisztességtelen az általános szerződési feltétel, "ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg". (Léhmann György)
Banki ellenérv:
Ha a banki költségek növekedése valós piaci adatokkal, a feltételek változásával igazolható, akkor nem minősíthető tisztességtelennek egy szerződés.
HITELBÍRÁLATI DÍJ
Kifogás (kik képviselik):
A bank az ügyfélnek külön hitelbírálati díjat számított fel. Ha mégis rosszul állapította meg az adós hitelbíró képességét, azért szakmai felelősséggel tartozik. (Róna Péter)
Banki ellenérv:
A pénzintézetek a realitásokat szem előtt tartva végeztek megalapozott, a felügyelet által ellenőrzött kockázatfelmérést. De a pénzügyi válsággal olyan helyzet következett be, amiről senki sem tehet.
KEZELÉSI KÖLTSÉG DEVIZÁBAN VALÓ SZÁMOLÁSA
Kifogás (kik képviselik):
A kezelési, adminisztrációs költség valójában forintban merül fel, de ezeket is átszámítja a bank svájci frankra. (Makkos Albert)
Banki ellenérv:
A szerződésekben a kezelési költséget a deviza-hitelállomány százalékában határozták meg, ezért a kezelési költség forintban együtt mozog az árfolyammal.
A DEVIZAHITEL MÖGÖTT NINCS VALÓSÁGOS SVÁJCIFRANK-FEDEZET
Kifogás (kik képviselik):
A devizahitel kifejezés csak elszámolási mód, a hitelt forintban folyósítják és törlesztik. A bankok árfolyam-különbözet címén olyan költséget számolnak fel, amely nekik nem is merül fel. (GállFerenc, Léhmann György, Makkos Albert)
Banki ellenérv:
A bankok valóban külföldi svájcifrank-forrásból nyújtanak devizaalapú hitelt, általában határidős swapügyletek keretében. A forrásszerzési költség azért változik, mert a több évtizedes futamidejű hitelportfóliót néhány hónapos/éves forrásokból, ügyletekből biztosítják.