Főoldal

Deviza alapú hitelezés = Devizapáros tőzsdei játék (FOREX)

  • Nyomtatás
Részletek
Kategória: Hírek
Megjelent: 2012. július 29. vasárnap, 22:14
Írta: Soltész Sándor
Találatok: 2867

A deviza alapú hitelszerződés csak megnevezésében hitel, tartalmában a hitelezés egyetlen meghatározó elemét sem tartalmazza. Nézzük:
1, a hitel összege nincs meghatározva, (forint és deviza, vagy ahol csak deviza, ott is a valóságban forintot folyósítanak.) – mint ha deviza
2, a törlesztő részlet annuitásos devizában, de nem annuitásos forintban. Az annuitásos értéket lehetetlen meghatározni. (ahol fix forintösszeg van, az is, ha az árfolyam miatt a törlesztési periódus több mint egy évvel megnő, az összeg is változik) Megtévesztő lehet az annuitás képlet, de az a forint vagy deviza összegek érték figyelembe vétele nélküli számításakor nem használható.)- mint ha annuitás.

3, A törlesztési periódusok száma fel van tüntetve, de az egy virtuális devizához vagy a 2. pontban írt fix forintösszeghez kapcsolódóan kerül elfogadásra, vagyis valós elszámoláskor a meghatározhatatlanság miatt változni fog, vagyis teljességében meghatározatlan. –mint ha 20 év.

 

4, A THM csak devizában határozható meg, amely virtuális, a valóságban, forintban az árfolyamváltozás miatt meghatározhatatlan. – mint ha THM
5, Egy hitelszerződésen belül nincs kockázata az adósnak, ellenkezőleg, kockázata csak a hitelezőnek van.
6, Egy normális hitelszerződésben nincs árfolyam, egyáltalán sincs szükség devizaárfolyamra. (A szerződésen belül nincs devizamozgás, így az árfolyam nem váltóárfolyam.)
7, A kötelem külön jogszabálytól eltérő, devizában történő nyilvántartást és elszámolást igényel. (amelynek a módszere nincs sehol leírva.)
A megkötött szerződés olyannyira eltér a jogszabályoktól, hogy felismerhetetlen, pontosabban hitelviszonyként nem meghatározható, a feltételek hitelként vagy nincsenek meghatározva vagy meghatározhatatlanok, lehetetlenek, ellentmondásosak, ezért a szerződés nyilvánvalóan semmis. (Persze ezt még a banknak el kell ismerni vagy bírósággal elismertetni.) Ugyanakkor több olyan feltételt is tartalmaz, ami egyfajta eltérésként fogható fel.
A bankok érdekes módon egy dologgal intéznek el mindent: a magánjogi szerződéses
szabadság, amely lehetőséget ad a jogi előírásoktól való eltérésre. Ez viszont nem igaz.
Törvénysértően a jogi előírásoktól nem lehet eltérni még akkor sem, ha ezt a másik fél aláírja.
Úgy meg pláne, ha meg se határozzák a feltételt. Esetünkben a deviza alapú hitelezésnek még törvénybeli definíciója se volt, mitől lehetett eltérni? A deviza alapú nyilvántartásnak se jogi se általános szerződés feltételi előírása, iránymutatása nincs: mitől lehet eltérni? Az egyoldalú szerződésmódosítás kötelmi jogon belül nem kötelem, hanem ellenkötelem nélküli valami, még jogi fogalom sincs rá. Mitől lehet eltérni?
Egy dologban a bankoknak igazuk van: a szerződés megköttetett. De milyen szerződés?
Milyen kötelmet írt alá a másik fél? Ma a bankokon kívül mindenki abban a hitben van, hiszen azt akarta, hogy hitelszerződést írt alá. Pedig láthattuk a fentiekben, hogy nincs a szerződésben egy érvényes hitelfeltétel sem. Akkor mit is tartalmaz ez a szerződés? Deviza páros tőzsdei játékot! Egy a pénzpiacon ma már ismert Forex trade ügyletet. Vegyük sorra:
1, Míg a hitelhez elegendő egy pénznem, itt a jogviszony meghatározó eleme két pénznem:
forint és deviza (egy deviza páros), ezért szükségszerű a
2, kettőjüket összekapcsoló árfolyam. Kevesen tudják, hogy devizaárfolyamból kettő is van: banki váltóárfolyam, HUF/CHF, és tőzsdei árfolyam, CHF/HUF. Mivel a hitelviszonyban (aláhúzom: a kötelmen belül, ami pedig azon kívül van, az irreleváns) devizaváltás nem történik, így csak tőzsdei árfolyamról beszélhetünk. A tőzsdei árfolyamot nem annak dimenziója, hanem bázisdevizája jellemzi, ugyanis nem az értéke, hanem a bázishoz kapcsolt trendirány a lényege.(emelkedés és esés esetén is lehet nyerni). A bázisdeviza mindig az elsőként feltüntetett pénznem, esetünkben a CHF.
3, Deviza vételi árfolyamon kerül meghatározásra a szerződéses deviza összeg, a kötés értéke: ez a Forex trade long pozíciójához szükséges árfolyamnak felel meg.(a bank mintha megvette volna a forintot devizáért)
4, Deviza eladási árfolyamon kerül meghatározásra a „kötelezettség teljesítésekor” esedékes deviza forintértéke: ez a Forex trade short pozíciójához tartozó árfolyamnak felel meg. (a bank mintha eladta volna a devizát forintért)
Az árfolyamok különbözősége tehát nem különös banki előírás (és csalás), hanem a tőzsdei ügylet szerves része.
5, Míg egy hitelnél nem, itt a műveletek időpontjának meghatározó jelentősége van: mind az összeg folyósításának, mind a fizetési kötelezettség teljesítésének meghatározott napon (időpontban) kell teljesülnie, hiszen ezeken a napokon érvényes árfolyamon és pozíciónak megfelelően történik az ügylet.(A szerződések nem véletlenül külön részletesen szabályozzák az elszámolás időpontját.)
6, A nyilvántartás devizában történik, hiszen az ügylet bázisdevizában mérődik.
7, Az elszámolás úgyszintén devizában kell, hogy történjen, hiszen az kerül mind vételre mind eladásra. (itt a forint az a deviza ellenértéke, amelyben az ügyletet fedezik és hasznát realizálják.)
8, Nem szükséges kamatot és THM-et meghatározni, hiszen az nem lényeges feltétel,
ugyanúgy, ahogy annak változása sem.
9, Nem fontos a „törlesztendő érték” egyenlősége,(annuitás) hiszen nem törlesztés folyik, hanem az egyenlő devizaösszegben meghatározott vételi kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó fizetés.
10, Míg a hitelnél a kockázat a valóságban és jogilag is a hitelező oldalán van, itt mindkét oldalon, tehát az ügylet szerves része. Ezért (figyelem elterelés miatt) kell rá felhívni a figyelmet. De ez a szabályozott hitelfeltételektől való eltérésre történő felhívás mellett egy teljesen más kötelem megjelenésének bizonyítéka. Mivel a kockázat itt nem az árfolyam mértékéhez, hanem trendjéhez tartozik, így érthetővé válik, hogy nem kerül a szerződésben se becslésre, se meghatározásra. Különösen, hogy az vélelmezhető, hogy a bankok a trendet statisztikailag ismerték így tudhatták, hogy hosszú távon, amelyre a kötelem szól, a trend növekvő. Növekvő trend esetében viszont long pozíciót kell felvenni, míg az ügyletre rá nem ismerő fél short pozícióban marad. Nem véletlen tehát, hogy ezért long pozíciót foglaltak el, így az ügyletnek igazából számukra nem is volt kockázata. Nem volt szükség tehát részükről megbecsülni azt.
A bank egy gigantikus tőzsdei játékba vonta be tudtukon kívül a hitelkérőket. Nem külön a tőzsdén folyik a kereskedelem, hanem a bank közvetlen devizapáros tőzsdei játékot folytat a hitelfelvevővel, úgy, hogy ő a trend irányába, míg az a trend ellenébe fogad. Vajon ki nyer?
A deviza alapú hitelszerződések tehát hitelnek álcázott devizapáros tőzsdei játékot fejeznek ki. A bankárok visszaéltek a hitelfelvevők bizalmával, kijátszották vágyaikat, csalóka racionalitásukat, kihasználták pénzügyi ismereteik hiányát, tudatlanságukat, felhasználták gazdasági és jogi erőfölényüket. Ez bizony jogilag csalás, erkölcsileg elfogadhatatlan magatartás. Mivel a pénz, a hitel a társadalmi élet meghatározó gazdasági alapja, nem tűrhetők el a törvényes látszatú törvénytelenségek, a mintha deviza, a mintha hitel, a mintha intézkedések.
Nyírmeggyes, 2012. június 25. Soltész Sándor