Főoldal
Állásfoglalás: Az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának JELENTÉSE
- Részletek
- Kategória: Hírek
- Megjelent: 2012. február 14. kedd, 18:27
- Írta: Szerkesztőség
- Találatok: 3306
a 2002-2010. közötti lakossági deviza-eladósodás okainak feltárásáról, valamint az esetleges kormányzati felelősség vizsgálatáról.
A hazai bankok úgy emelték a lakossági szektor devizahitelezését növekedési versenyük központi termékévé, hogy kezdetektől tisztában voltak a kockázatok aránytalan megosztásával .
A kidolgozott szerződéses megoldások eleve abból indultak ki, hogy jelentősebb sokkok vagy rendszerszint ű problémák fellépése esetén azokat az ügyfelekre — kritikus tömeg elérése esetén rajtuk keresztül az aktuális kormányra — lehessen továbbhárítani.
Részlet:
- A hazai bankok úgy emelték a lakossági szektor devizahitelezését növekedési versenyük központi termékévé, hogy kezdetektől tisztában voltak a kockázatok aránytalan megosztásával .
A kidolgozott szerződéses megoldások eleve abból indultak ki, hogy jelentősebb sokkok vagy rendszerszint ű problémák fellépése esetén azokat az ügyfelekre — kritikus tömeg elérése esetén rajtuk keresztül az aktuális kormányra — lehessen továbbhárítani.
Tették mindezt annak tudatában, hogy az ügyfelek elsöprő többségének nyilvánvalóan nem álltak, és nem is állhattak rendelkezésre olyan eszközök, amelyek segítségével e kockázatokat fedezhették volna. A moral hazard fogalmát ez a magatartás biztosan kimeríti .
- Az ügyfelek kockázati tájékoztatása a formális előírásoknak ugyan megfelelt, de a ténylegesen fennálló információs aszimmetriák felszámolása tipikusan nem is állt a bankok szándékában .
Sőt mi több: az információs aszimmetriákra alapozva igyekeztek versenyelőnyt szerezni a termékek valós tulajdonságait elrejtő konstrukciók (halasztott törlesztés, kezdeti akciós kamatidőszak, stb .), és manipulatív információk, ill. reklámok alkalmazásával.
A hitelközvetítők bevonása a devizahitelek tömeges terítésébe az ügyfelek reális kockázati felvilágosítását olyannyira ellehetetlenítette, hogy az a banktulajdonosi érdeket is sértette a hitelportfóhó minőségének szisztematikus rontásán keresztül.
- Az egyoldalúan változtatható hitelkamatok révén keletkező forrásgazdálkodási flexibilitást a bankrendszer a működési eredmény fokozására használta fel, de ez addicionális kockázatok beemelésével is együtt járt .
A nagymértékű lejárati mismatch, és a szintetikus úton előállított devizaforrások 2007-től rohamosan fokozódó aránya csak elvétve párosult a hitelezési aktivitás újragondolásával.
- Bármennyire forszírozza néhány megnyilatkozó szakértő, ill. szeretnék adósok százezrei, a deviza-alapú hiteleket csakis akkor tekinthetnénk hibás-terméknek, ha bizonyítani lehetne, hogy az ügyfelek vállalt kockázatát nem kompenzálta a devizaalapú hitelfelvétel hozamaként interpretálható költségmegtakarítás. Bár utólag sokan érzik úgy, hogy e
kompenzáció aránytalan, és időben kedvezőtlen megoszlású volt, de a tények, ill. az MNB folyamatosan publikált kalkulációi ezt nem támasztják alá egyértelműen.
Visszatekintve átlagosan nem jártak rosszabbul a devizahitelesek ( a 2011-ben bevezetett árfolyamrögzítést ől, ill. a végtörlesztési lehetőségtől függetlenül sem), mint a forinthitelesek. / Szerk. Ez nem igaz. Bizonyítható az ellenkezője./
Ha pedig ma megkérdeznék a devizahitekkel pórul járt honfitársainkat arról, hogy a devizahitelek forinthitelekhez vett kamatelőnyét mérték- e fel rosszul, vagy inkább a vele járó kockázatokat becsülték alá, akkor valószínűleg a nagy többség az utóbbira szavazna.
- A bankrendszer intézményrendszere – egyes ritka kivételektől eltekintve – versenypozícióik megtartása és jövedelmezőségi érdekeik miatt minden gátlás nélkül vette át azokat a finanszírozási technikákat, amelyek nem minden elemükben illeszkedtek a magyar gazdaság elemeihez, de különösen nem a hitelfelvevők viszonyaihoz .
A jelentés olvasásához kattints ide.